Egyre közeleg az ötödik évad premierje, de Te még nem láttál egy részt sem ebből a sorozatból? Nagy hiba. Három érvünk is van arra, hogy miért kezdd el nézni!

Tanulod a történelmet

Akár fogékony vagy a történelmi adatokra, akár nem, a sorozat nézésével automatikusan rögzülni fognak a hódító vikingek híres tettei. Bár  a sorozatnak nem minden mozzanata alapszik hiteles adatokon, ha érdekel a skandináv mitológia megéri utána olvasni az eredeti történeteknek. Egyrészt rendkívül érdekesek, másrészt olyan tudással leszel gazdagabb általa, amivel megértheted a világ történelmének egy részét, átláthatsz egy mai napig érdekes és sokat foglalkoztatott pogány kultúrát. Megismerheted a vikingek korabeli életmódját, hétköznapjaikat, gondolkodásmódjukat és harcmodorukat.

Inspiráló nők

Ki mással is kezdhetném a sor, mint Lagerthával. A harcos amazon nem élt éppen átlagos középkori női életet. Gyermeket szült, gondozta a családját és a földet, ám férjét - akihez csak azután ment hozzá, hogy látta, egy medvét és egy farkaskutyát is megöl azért, hogy elnyerje a nő szívét -  a csatába is elkísérte. Lagertha Lothbrok valós történelmi személy, akit a legbátrabb viking harcos asszonyként, pajzsszűzként emlegetnek. A férfiak csodálták, híres volt bátorságáról és az ellenféllel szemben alakított kivételes tehetségéről.
Aslaug, a főhős Ragnar Lothbrok második felesége volt. Királynőnek született és úgy is viselkedett. Bölcsességének történetét rengeteg mitológiai történet foglalja magába. Bár ő nem volt harcos, tekintélyét halála pillanatáig megőrizte.
Judith, a történet szerint a wessexi trónörökös felesége és a király szeretője. Való igaz, hogy a szerelmi háromszög nem tartozik bele a legtöbb ember értékrendjébe, azonban a hercegné így is szerethető szereplő, az öntudatra ébredő nőt testesíti meg. Amikor közelebbről megismer egy angol szerzetest rájön, hogy tanulni akar és minél többet olvasni. Nem fél semmitől,  tudja, hogy mit csinál és tisztában van döntéseinek következményeivel.

Megismersz egy új kultúrát

Hihetetlen, hogy a letisztult skandináv stílus már a középkorban kibontakozóban volt. A természet közelsége, a fa és a bőr, az igazi anyagok használata annyira berögzült ezekben a kultúrákban, hogy a mai napig szerves részét képezi az északi életérzésnek legyen szó lakberendezésről, öltözködésről vagy a mindennapok eltöltéséről. Nem véletlen a híres hygge és lagom kultusz, ahogy az sem, hogy ezek az életmódok egyre inkább betörni látszanak napjaink természettől való eltávolodásakor a világ többi részére is.

Néhány nap múlva, november 29-én folytatódik napjaink egyik legnépszerűbb -és legjobb- félig történelmi sorozata, a Vikingek. Az ötödik évad születésére kilenc hónapot kellett várnunk, de a folytatás miatt sem kell aggódnunk, hiszen a hatodik évad forgatása már javában zajlik. Akármennyire is imádom ezt a sorozatot, szemet szúrt benne néhány történelmi eltérés, azonban pontos adatok, sajnos senkiről sincsenek. 

Az nem Ragnar volt és nem Párizsban

Minden fanatikus Vikingek rajongónak - és azoknak a nem fanatikusoknak, akik nézik - emlékeznie kell arra a jelenetre, amikor Ragnar megrendezte a saját temetését, majd szécsapott Párizsban. Nos, ezt valójában Björn Ironside vitte véghez, és nem Párizsban, hanem Luni kolostorában.

Mint a nyulak

Ragnar a sorozatban is elég termékenyen alkotott tekintve, hogy Lagertha kettő, Aslaug pedig négy gyermeket hozott neki a világra. A valóságban azonban Tóra, egy harmadik asszony is hazavárta a hódító hadjáratokról, a híres viking harcos gyermekeinek száma pedig körülbelül tizenhárom fiú volt, a lányok száma pedig máig nem tisztázott. 
Lagertha egy igazi, modern nő volt, aki nem adta könnyen a lelkét és nem vágyott nagy dolgokra. Ragnarnak csak egy medvét és a pajzsszűz házát őrző kutyát kellett megölnie ahhoz, hogy a harcos amazon hajlandó legyen hozzá menni. Friedlief a legidősebb fiú, Lagertha gyermeke, aki a sorozatban nem is szerepel. Őt követi Ivar, Björn pedig a második, akinek a történelem során Aslaug adott életet. De ez még semmi. Egyes mondák szerint Björn egyik feleségnek sem a gyermeke, hanem Ragnar egyik ágyasa hozta világra. Sírni szabad. Sőt, a sorozatban Széphajú Harald testvéreként szereplő Halfdan valójában szintén Ragnarsson volt.

Senki sem az, akinek látszik

Ragnar és Rollo egyébként sem mondhatóak minta testvérpárnak, főleg, hogy egyébként nem is volt egymáshoz semmi közük. Nem egy időben éltek, tehát nem is találkozhattak. Így könnyű utálni a másikat. Gisela valóban Rollo felesége volt, ám a királylány nem szült neki trónörököst.
Floki és Ragnar viszonya nem tisztázott annak ellenére, hogy egy időben éltek, ugyanis a jó barát valójában nem egy egyszerű hajóács volt. Floki nem kisebb ember, mint Izland felfedezője és névadója.
Ivar a "csonttalan" jelzőt a mondák szerint nem testi fogyatékossága, hanem magassága és mozgása, vagy a csatákban eltört csontjai után kapta. Ecgberthet pedig ő ültette jelképesen a trónra, apja halála után, tehát ő sem ismerhette a jó öreg Ragnart.
Az egy másik dolog, hogy Aella lánya, Judith igazából Sigurd felesége volt, és a francia Károly király másik leánya- a sorozatban nem szereplő  -, Judith volt Aethelwulf párja. Bogozd ki!

Lenni, vagy nem lenni?

Ragnar Lothbrok legendáját több monda is őrzi, azonban ahogy az általunk ismert viking, úgy az eredeti is több másikból lett összegyúrva. Valószínűleg a nyolcadik század második felében született.  A mondák őrzik hőstetteit és mindet Ragnar Lothbroknak tulajdonítják, ám különböző időpontokban, sőt, évszázadokban. Ragnar életének utolsó felvonása sajnos nem éppen úgy történt, ahogy a sorozatban. Míg a vásznon önszántából ment vissza Angliába, a történelem mást igazol: Ragnar hajótörést szenvedett Northumbria partjainál, King Aella pedig kígyóverembe vetette.

Természetesen ezek az eltérések egyáltalán nem okoznak problémát a sorozat élvezetének szempontjából, sőt, izgalmasabbá teszi azt! Mindezek ellenére a Vikingekből rengeteget lehet tanulni, főleg azoknak, akik fogékonyak a történelemre és érdeklődnek a skandináv mitológia iránt.

Több kutatás is megállapította már, hogy a magyar nép krónikus depresszióban szenved, pontosan 75. helyen állunk az országok boldogsági rangsorában. A listát Norvégia vezeti, őt követi Dánia, Izland, Svájc, Svédország pedig a 10. helyen áll. Ne lepődj meg azon, hogy a skandináv népek ennyire jól teljesítenek a belső egyensúly megtartásában, hiszen a dánoknak és a svédeknek saját - magyar nyelven pontosan nem kifejezhető - szavuk van a boldogságra.

Nem, szó sincs itt divatról. Most azon gondolkozol, hogy egy északi, hideg országban, ahol az év nagy részében sötét van, hogyan lehet mégis ilyen magas színvonalon a polgárok boldogsága? Azon kívül, hogy az állam megteremti - Dániában és Svédországban egyaránt -  polgárai számára, hogy legyen esélyük biztosítani személyes boldogságukat, az embereken múlik, hogy mit hoznak ki ebből a lehetőségből. 

A dán hygge (ejtsd: hüge) szó a tökéletes pillanat, a nyugalom, a belső béke és boldogság egyidejű jelenlétét írja le. Hygge lehet tehát bevackolni magunkat az otthonunk kedvenc sarkába egy jó meleg pokróc alá, egy bögre kávé és egy jó könyv társaságában. Amikor áthívjuk a barátainkat, glØgg-öt iszunk és gyertyafényben beszélgetünk egy egész estén keresztül vagy mikor teszünk egy kiadós sétát a természetben. De egy forró fekete elfogyasztása egy szerettünk társaságában a kedvenc hangulatos kávézónkban, na az is igazán hyggelig. Tehát a hygge az, ami az ember számára a legmeghittebb, legkellemesebb pillanat. Pontosan ezek azok a dolgok, amiket a dánok rendszeresen megtesznek, hogy ne gyűrje őket maguk alá az időjárás zord hangulata. És van még valami: a fények. Nem véletlen, hogy az ember nappali életmódot folytat, ahogy az sem, hogy a dánok a világ legnagyobb gyertyafogyasztói. A jó fények, a hangulatvilágítás tudatos használata gyógyító hatással van szellemünkre.

A lagom svédül nagyjából annyit jelent, hogy se nem túl kevés, se nem túl sok, egyetértés és hogy mindenki osztozzon az örömünkben. Vagyis mértéktartásra ösztönöz. A lagom szerint mindent megtehetsz, amihez kedved van, anélkül, hogy túlzásba vinnéd. A szó a viking körbe a csapatban kifejezésből (laget om) származik, vagyis abból, amikor őseik körbe adták a kürtjükbe töltött mézsört, hogy senki ne maradjon ki a jóból. Dániához hasonlóan Svédországban is megteremtik a jólét lehetőségét az állampolgároknak és ezzel ők egyáltalán nem élnek vissza! Nagyon lagom odafigyelni a környezetre, vacsorát készíteni a maradékokból a pazarlás elkerülése végett, nem vásárolni feleslegesen, ott segíteni másoknak, ahol tudunk és törekedni a természetességre az élet minden területén. Gondoljunk csak az IKEA-ra: természetes anyagokat használnak, nincsenek feleslegesen megtöltött terek, csak praktikum, ami ráadásul esztétikus is. A lagom szerint minden, ami túl mutat az éppen elég fogalmán, az nem csak felesleges, hanem egyenesen pazarlás! Az "L" betűs kifejezésen kívül egyébként van egy másik kedvencük is, a fika, vagyis az a pillanat, amikor kellemes társaságban süteményt fogyasztasz egy csésze kávé mellett.

A boldogság kulcsát tehát nem státuszszimbólumokban kell keresni, hanem az élet azon apró örömeiben, amelyek mosolyt csalnak arcunkra és melegséggel töltik meg szívünket. Előbb vagy utóbb úgyis magunk maradunk, az elkerülhetetlen szembenézésnél pedig fel kell tennünk magunknak a kérdést: voltam én igazán boldog valaha?

Még júniusban, a budapesti Sziklakórház egy új időszakos kiállítással bővült. Úton-útfélen az Atombomba kiállítást hirdető plakátokba lehet botlani. Az időzítés nem véletlen - tekintettel a nemzetközi állapotokra -, úgy tűnik, visszaköszönni készülnek a világban a hidegháborús állapotok.

Ha valaki hihetetlen újdonságra és/vagy látványos dolgokra vágyik ne itt keresse, valamint érdemes tudni, hogy a kiállítást csak a Sziklakórház teljes területének látogatásával egybekötve lehet megnézni. Ez a kiállítás azoknak való, akik érzékenyek a társadalmi problémákra és azok következményeire.

Az egész tárlatvezetés élvezetes, a készítőknek sikerült visszaadniuk, hogy milyen állapotok uralkodtak az ínséges időkben és a létesítmény túltelítődésekor. Az élményt fokozza az idegenvezető nyitottsága, közvetlensége és kedvessége. Az egyetlen dolog, ami nagyon le tudja törni lelkesedésünket, hogy az egy órából mindössze 10 perc szólt az atombombáról és az ahhoz fűződő történelemről, történetekről.

A tárlat nem ad új ismereteket a már meglévőkhöz, márpedig a kiállítás jó marketingjéből kiindulva arra vártunk, hogy olyan dolgokat is megismerhetünk, amihez eddig még nem volt szerencsénk. Sőt, úgy is meg lehetne fogalmazni, hogy alapvetően azt mondták el ismét, amiket a gimnázium végzős évében is olvashattunk a tankönyvben. Az időszakos kiállításnak mindössze egyetlen olyan momentuma volt, amelyben számunkra addig ismeretlent nyújtott: olyan eredeti tárgyakat mutattak be, melyeken nyomot hagyott a két Japánban ledobott pusztító atombomba. A kiállított emlékekhez kapcsolódó emberi történetek segítenek abban, amiben a túlélőkön kívül valószínűleg senki nem képes: érezni azt, hogy mi történt, mit éltek át az emberek a robbanás pillanatában és azután. Persze, a kiállításnak nem feltétlenül az a célja, hogy új oldalról közelítse meg a pusztító fegyver erejét, hanem hogy testközelből megtapasztalhassuk a hatását, amiért nem történhet meg soha többet még egy hasonló katasztrófa. Megtekintésük segített kialakítani bennünk a képet, hogy mekkora rombolást, károkat tud okozni az emberiség és a Föld életében egy nukleáris fegyver.

Az Atombomba kiállítást és a Sziklakórházat a béke hírnökeinek szánják. A szervezők azt szeretnék üzenni az állandó és az időszakos kiállítással, hogy az erőszak nem megoldás, csak ártatlan életek bánják. „Kampányolunk egy atomfegyver-mentes világért” - áll a honlapjukon.

Az érdeklődők október 31-ig látogathatják a kiállítást.